Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül.

Az élettársak vagyoni viszonyait, a rájuk nézve irányadó élettársi vagyonjogi rendszert, annak szabályait, a szerződéskötés lehetőségét a Ptk. nem a családjogi, hanem a kötelmi jogi szabályok között helyezte el, ezzel azt juttatva kifejezésre, hogy az élettársi viszonyt egyáltalán nem tekinti a házassággal egyenértékűnek.

Ha az élettársi kapcsolatból gyermek származik:

Külön megítélésben részesíti azonban a jogalkotó azokat az élettársakat, akiknek kapcsolatából közös gyermek származott, ennek a kapcsolatnak ugyanis családjogi joghatásai is vannak a felek egymás közötti viszonyában. A házasságra vonatkozó szabályösszességet követően tartalmaz az új Ptk. rendelkezéseket azokra az élettársakra nézve, akik legalább egy évig együtt éltek és kapcsolatukból gyermek született – ekkor az élettársak a kapcsolat megszűnését követően ún. élettársi tartást követelhetnek, illetve bíróságtól kérhetik a közösen használt lakás életközösség megszűnése utáni használatának rendezését.