A gyermeknek joga, hogy nagyszüleivel is személyes kapcsolatot tartson fenn. A nagyszülőknek szintén joguk, hogy az unokával kapcsolatot tartsanak fenn, vele rendszeresen érintkezzenek .

A gyermeknek joga, hogy nagyszüleivel is személyes kapcsolatot tartson fenn. A nagyszülőknek szintén joguk, hogy az unokával kapcsolatot tartsanak fenn, vele rendszeresen érintkezzenek .

Kapcsolattartás különélő szülővel, nagyszülővel és egyéb személyekkel:
A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a (különélő) szülő, mind a nagyszülő, mind a nagykorú testvér, továbbá - ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja - a gyermekszülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult.
A kapcsolattartással kapcsolatos ügyek jellemzően a gyermek és a különélő szülő, vagy valamelyik nagyszülő közötti kapcsolattartás rendezésére (szabályozására, újraszabályozására, korlátozására, szüneteltetésére, megvonására) vagy végrehajtására irányulnak.
A gyámhivatal mind a szabályozás, mind a végrehajtás körében kizárólag kérelemre járhat el, hivatalból nem.
Kérelmet kizárólag egyik vagy minkét szülő, ill. a 14. életévét betöltött gyermek terjeszthet elő, továbbá az, akinek a gyermekkel a fentiek szerint joga van kapcsolatot tartani.

Jellemzően a nagyszülő-unoka kapcsolattartás szabályozásának igénye merül fel a gyámhivatali gyakorlatban. Életszerű, hogy a szülők saját szülőjük részére a saját, rendelkezésre álló, gyermekkel tölthető idejükön belül biztosítsák a nagyszülő részére a kapcsolattartást. Amennyiben ez nem történik meg, a nagyszülő kérheti a gyámhivataltól, hogy szabályozza az unokájával történő kapcsolattartását. A gyámhivatal ilyenkor is a gyermek érdekeinek elsődlegessége mellett dönt - a nagyszülő, és a nagyszülő érdekeinek másodlagos figyelembevételével. A szabályozott kapcsolattartás végrehajtásáról ugyancsak a gyámhivatal dönt, kérelemre. Jogszabályok: Csjt. 92.§, Gyer. 27-33/B. §